A jog önmagában kevés ahhoz, hogy feloldjon egy konfliktust, vagy megoldjon egy helyzetet.

A jog a jogász kezében egy eszköz, hogy eligazítást adjon, iránymutatást nyújtson szélsebesen változó társadalmunkban, amikor megtörik az emberek közti harmónia, vagy utat keresünk a moralitás szerepének gyengülése miatt túlburjánzott szabályok szövevényes hálójából.


Stratégiai módon gondolkodva, a keleti és nyugati szemlélet szintézisével a problémák könnyebben megoldhatók, a külső-belső konfliktusok feloldhatók.

Segítek megtalálni az utat, visszaállítani a harmóniát és elsajátítani a szintetizáló gondolkodásmódot.

  
 

"A gondolkodás művészet. A helyes, pozitív gondolatok az agyban, térben és időben változó, lenyűgöző hálómintázatot hoznak létre. Minél többet gondolkodunk, a motívumok annál bonyolultabbak, szerteágazóbbak lesznek. Gondolataink segítségével olyan varázslatos szövésű térbeli hálózatot alkothatunk önmagunkban, amelyre emberi kéz nem képes." (Önmagunk személyiségfejlesztése - részlet)

 

A legfontosabb kérdés a társadalmi és környezeti igazságosság lehetséges harmóniája
A FENNTARTHATÓ ENERGIAPOLITIKA
Az energiapolitikáknak konkrét terveket kell tartalmazniuk a megmaradt fosszilis tüzelőanyag-készletek megtakarítására és a más energiaforrásokra való áttérés határozott módjára

"Az energiapolitikák és a környezetvédelemre vonatkozó tudományos eredmények közötti optimális kölcsönhatás legjobb és általánosan elfogadott kerete a fenntartható fejlődés fogalmával jellemezhető. Magát a koncepciót 1981-ben Lester R. Brown (ökológus tudós, a Földpolitikai Intézet elnöke) alkotta meg a „Building a Sustainable Society” („Egy fenntartható társadalom megteremtése”) című művében, majd 1987-ben az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága (az ún. Brundtland Bizottság) a "Közös jövőnk" című jelentésében meghatározta a fenntartható fejlődés filozófiai fogalmát is:
"A fenntartható fejlődés kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélybe sodorná a jövő generációinak azon képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket."
A fenntartható fejlődés, avagy a generációk közötti igazságosság általános fogalmának átültetése az energiapolitikák területére esetén, az alábbi szempontok vizsgálandók az általános megközelítéstől a részletszabályokig haladva. Olyan energiapolitikák kialakítása kívánatos, amelyek:
a) nem okoznak összeegyeztethetetlen konfliktusokat a jelen nemzedékek egyes tagjai, valamint a jelenlegi és a jövő generációi között (nemzedékeken belüli és generációk közötti igazságosság);
b) jól illeszkednek a jövőben várhatóan bekövetkező globális ökológiai katasztrófahelyzetek rendszerének holisztikus megközelítésébe;
c) a Földet a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius fokos határán belül tartják;
d) figyelembe veszik az erőforrások mennyiségét, és arra törekszenek, hogy annyi nyersanyagot hagyjanak kihasználatlanul, amennyi a következő generációk számára szükséges.
A legfontosabb a társadalmi és környezeti igazságosság harmóniája fenntartásának elvi kimondása és kidolgozása, amelyet az egyes környezeti válságok rendszerbe foglalása és kölcsönhatásainak vizsgálata követ, majd az energiapolitikák reflektálása a jelenleg fennálló legtipikusabb és legáltalánosabb környezeti problémára (klímaválság), végül pedig a korlátozott erőforrásokkal való gazdálkodás kérdésének a közvetlen szabályozása következik."
 (Földhő Hírlevél 59. szám - részlet)

 

 
"A vidék elnéptelenedett. A glifozát már ott van mindenhol: a talajban, az ivóvízben, a levegőben, az élelmiszerekben, a vérünkben is. A mézünket glifozát tartalma miatt nem, vagy csak nyomott áron tudjuk értékesíteni. Az ipar és a mezőgazdaság szereplői egymásra mutogatnak, hogy mindez kinek a hibája. A klímaváltozást a bőrünkön érezzük. Mi az esőt nyugatról, a Csendes-óceán felől kapjuk. Az esőfelhőknek át kell kelniük az Andokon, ezért Cordoba egyébként is egy elég száraz medence. Mivel az erdőket kiirtották, és az év 7-8 hónapjában a GMO növények termesztési területe sivár pusztaság, az amúgy is erős napsugárzás visszaverődik a talajról, még forróbbá téve a levegőt. És ez a meleg levegő megemeli az Andok felől érkező esőfelhőket 10-12 km magasságba. Ott pedig nagyon hideg van, mínusz 40-60 oC. A felhők nedvességtartalma irtózatos jégesők formájában hull a földre. Tyúktojás nagyságú, 300 gramm súlyú jéglabdák esnek az égből! És ott vannak az elektromos viharok. Már a NASA is vizsgálja Cordoba környékét, mert a földön nálunk a legnagyobb az elektromos viharok száma a felhőkben felgyülemlett mérhetetlen energia miatt. Időnként meg olyan felhőszakadásokat kapunk, ami településeket mos el. Jelenleg több, mint 2 millió hektár föld áll víz alatt. A talaj sótartalma nagy, tápértéke minimális, csökkent a biodiverzitás. Mindez összefügg egymással." (Magyar Méhészet 2019/1.: Fernando Esteban, az argentin mézharcos - részlet)


Ingyenes honlapkészítő

Ez a weboldal a www.oldalunk.hu honlapkészítővel készült. | Adatvédelmi tájékoztató